Automatizált videóinterjú: Jobb, ha te is felkészülsz!

80 Shares

A technológia fejlődése mindenkit kihívások elé állít, az álláskeresőket is. Az álláskeresés legnagyobb újdonsága az úgynevezett az aszinkron vagy gyakoribb nevén automatizált videóinterjú, amit az interjúk következő generációjának is hívhatunk. 

Az álláskereső itt nem személyesen, de még csak nem is egy telefonhívás keretében mutatkozik be a HR-esnek.

Az interjú egy videó rögzítő szoftver segítségével zajlik, a jelölt egyedül van, beszélgetőpartner nélkül. A kérdések a rendszerből érkeznek, válaszolni a számítógépünk kamerájába kell.

Bár Magyarországon még sok cég vonakodik használni a rendszert, már itthon is találkozhatsz olyan álláslehetőségekkel, ahol a személyes találkozóra csak sikeres videóinterjúval juthatsz be.   

Arról, hogy pontosan mi is ez az újdonság, és hogyan lehetsz vele te is sikeres, a magyar videóinterjú alkalmazást fejlesztő Indivizo cég vezetőjével, Illés Katával beszélgettem, akinek ezúton is köszönöm a lehetőséget!

Az automatizált videóinterjú belépő a személyes találkozóra

Kriszta: Hogyan tudnád röviden összefoglalni azt, hogy mi a videóinterjú célja?

Kata: A videóinterjú célja a jelentkezők előszűrése. Arra szolgál, hogy a cégek megtalálják azokat, akikkel személyesen is találkozni akarnak. Tehát nem ez alapján vesznek fel, ezzel csak előszűrnek.   

Kriszta: Mondhatjuk azt, hogy ez a telefonos interjút vagy a Skype interjút váltja ki?  

Kata: Igen, de van hogy Assessment Centereken is használják. Igazából a cégeken múlik, hogy mikor vetik be.

Az állásinterjú is egy versenyhelyzet, ahol az nyer, aki a legjobban szerepel

Az igazi cél a jelöltek szűrése – szakmailag és emberileg is!

Kriszta: És pontosan minek a szűrésére alkalmas a rendszer?

Kata: Van, ahol nyelvi szűrésre használják, van ahol szakmai kérdéseket tesznek fel.

Máshol a személyiségre kíváncsiak. Hiszen egy csomó pozíciónál borzasztóan fontos az, hogy milyen az ember.

És néha tényleg, egy kérdésre adott videó válasz alapján nagyon gyorsan lehet látni, hogy érdemes-e valakivel több időt és energiát tölteni.

Ne ijedj meg, botladozni lehet!

Kriszta: Egy aszinkron videóinterjúban mennyi lehetősége van a jelöltnek korrigálni, ha mondjuk az elején izgul?

Kata: Azt szoktuk javasolni a cégeknek, hogy ne az első kérdés alapján döntsenek a jelentkezőkről. Az első válaszok általában kevésbé jók, de utána pont az az érdekes, hogy hogyan “épül föl” egy jelölt.

Egy álláskereső mesélte, hogy azt hitte, nem fogják felvenni. Az első két-három kérdésnél úgy érezte, hogy azt se tudja, hol van. Aztán kiderült, hogy az interjúztató csak egy kérdést nézett meg a teljes videóból. Azt, ami neki a legfontosabb volt. És amikor meglátta, hogy a jelölt arra a kérdésre mennyire jól válaszolt, már hívta is a személyes állásinterjúra.

Másvalaki az angol nyelvű kérdésbe sült bele, de zseniálisan visszahozta magát. Amikor meglátta az angol kérdést, totál lefagyott. Alig tudod kiejteni pár szót, de aztán azt mondta, hogy “Jó, akkor én ezt most újrakezdem.” És a rendszerben nem lehet törölni és egy választ újra felvenni, de ő így folytatta. És végül tökéletesen beszélt angolul, és ahogy ő ebből a helyzetből kijött, az egy óriási plusz volt, ami mellette szólt.

Nem minden állásinterjún fogsz jól szerepelni

Ami az apró gesztusoknál sokkal fontosabb

Kriszta: Az mennyire jó, hogy a videót nézve a HR-esek és vezetők egy-egy gesztusból is levonhatnak következtetéseket? Mennyire vannak erre felkészülve? Én ezt látom a rendszer egyik legnagyobb nehézségének, hogy nagyon könnyű rosszul használni. Tehát hogy egy-egy gesztusból vagy félénk megnyilvánulásból levonhatják a HR-esek vagy a vezetők a következtetést, hogy “na, hát akkor mehet is a kukába!” 

Kata: Egyetértek, de nem történik-e ez meg a személyes állásinterjúnál?

Kriszta: Igen, de az tovább tart, és van interakció. Lehet egy kicsit noszogatni az álláskeresőt, az interjúztató bele tud nyúlni a beszélgetésbe, pozitív értelemben.

Kata: Igen, ezt értem. Egy automatizált videóinterjúban viszont pont nem a gesztusok jönnek át, hanem sokkal inkább az, hogy mennyire képes valaki az adott kérdésre összeszedetten válaszolni.

Nagyon jó példa az irodavezetőnk esete, akit aszinkron videóinterjú segítségével vettünk fel. Amikor elkezdtük keresni, sztereotíp módon egy hölgy felvételét képzeltük el. Aztán bejött ennek a férfinak a videóinterjúra, aki annyira jól válaszolt a kérdésekre, hogy teljesen mindegy volt, hogy ő nem nő, vagy hogy mik voltak a gesztusai. Megválaszolta  az első kérdést, aztán meggyőző volt a következőnél és a rákövetkezőnél is. És nem volt kérdés, hogy személyesen is interjúzni akarok vele, és végül őt vettük fel.

Extrovertáltak előnyben?!

Kriszta: Ahhoz, hogy jelöltként jól szerepelj, szükség van valamilyen speciális készségre? Sokszor mondják, hogy interjúkon az extrovertált, sales-esebb típusok jobban teljesítenek.

Kata: Az automatizált videóinterjú a szélsőségesen extrovertáltakat nem segíti.

Kriszta: Mert nincs beszélgetőtárs?

Kata: Igen, itt nincs visszacsatolás. Nem beszélgetsz senkivel. Azok, akik ezt nagyon igénylik, és szakmailag nem erősek, ebben a helyzetben el szoktak fogyni.

Ugyanakkor arra is volt példa, hogy a jelölt odaképzelt valakit a kamera mellé, és kvázi így “beszélgetett”. Valaki pedig ezt mondta “Most azt gondolnátok erre a válaszomra, hogy..” Tehát az illető virtuális párbeszédet folytatott azokkal, akik utólag kiértékelték a videóválaszokat.

Kriszta: És ez jó?

Kata: Abszolút, mert átjön az ember személyisége. És átjön az is, amikor valaki introvertált. Egy introvertált nem fogja túlbeszélni, de a lényeget oda fogja tenni. És az interjúztatónak leginkább erre lesz szüksége. Nem ők lesznek azok, akik az első kérdésnél azonnal brillíroznak, de az úgyis csak bemelegítő jellegű.  

Neked vajon mennyire könnyű úgy beszélni, hogy nem látod az interjúztatódat?

Itt nincs mellébeszélés

Kriszta: A válaszokra csak meghatározott idő áll rendelkezésre, ezért gondolom itt is  lényegretörően kell beszélni.

Kata: Igen, így van. Egy interjúalany azt mondta, hogy ő a harmadik-negyedik kérdésnél jött rá, hogy itt nincs mellébeszélés. Egyrészt nem is lehet, másrészt nincs is értelme.

Mert úgy működik az egész, hogy “itt egy kérdés, tudsz rá válaszolni vagy nem?“

A nehéz kérdéseket pedig kezelni kell. Ő például azt mondta felvétel közben, hogy “ez egy olyan kérdés, amire én magam is látom, hogy nehezen megy a válaszadás.” Ezzel maximálisan átjött az őszintesége, a pozitív hozzáállása a helyzet kezelésében.  

Ez még a személyes interjúnál is nehezebb

Kriszta: Itt nehezebb jól szerepelni, mint személyesen?

Kata: Igen, szerintem nehezebb. Ha úgy vesszük, akkor egy ponton bele lehet lazulni. Van aki azt mondja, hogy pár kérdés után neki még élvezetes is volt. Otthon, saját környezetben volt, nem kellett feszengenie azért, mert mondjuk nem volt szimpatikus az interjúztató. Vagy fordítva. Mert azért a szemtől szembe találkozásnál sokszor van olyan, hogy a jelölt érzi, hogy “nem jön be az interjúztatónak”.  

Kriszta: Például lehet, hogy épp rossz napja van a HR-esnek…

Kata: Pontosan! Vagy egészen egyszerűen véletlenül elkésik valaki. Mindent megtett, hogy ne késsen el, de valami váratlan történt. És akkor már lehet, hogy benne van az illető egy skatulyában, amiből nem biztos hogy ki tud mászni.

Szubjektivitás és diszkrimináció

Kriszta: A rendszer mennyire kényszeríti a HR-eseket és vezetőket arra, hogy ne szubjektíven értékeljenek? Hallottam már olyan rendszerről, ahol menet közben is megállíthatják a videót, és akár két másodperc után is döntés születhet a jelöltről. Ezt nem tartanám fair-nek.

Kata: Sokféle rendszer van, a mi rendszerünkben kérdésenként tudod megnézni a videóinterjút.

Az objektivitás ott van benne a rendszerben, hogy egy jelöltet többen is értékelhetnek. De ez csak egy rendszer. Nem kényszerít semmit, csak lehetőségeket kínál. Volt olyan jelölt, akit egy cégnél 17-en is értékeltek, mert annyira fontos volt, hogy a csapatba jól illeszkedjen.

Egyébként a szubjektivitás a személyes interjúkban is jelen lehet. A legelrettentőbb példa, amit láttam, amikor egy HR vezető és az asszisztense a jelenlétemben interjúztak pályakezdő koromban. Végigmentek a kérdéseken, majd mikor kiment a jelölt, csak ennyit mondott az egyik: “Láttad hogy mekkora műkörme volt?! Hát ezt ide nem vesszük fel!”

Az, hogy egy ilyen szubjektív értékítélet hol csúszik be, az nem a rendszeren, hanem mindig is az emberen múlik.

Egy videóinterjú estén is előfordulhat, hogy nem téged választanak, annak ellenére, hogy jobb lennél a munkakörre.

Az morzsolódik le, aki nem motivált

Kriszta: Van-e arra a tapasztalatod, hogy állásra jelentkezők lemorzsolódtak amiatt, mert aszinkron videóinterjút kellett csinálniuk?   

Kata: Igen, volt már ilyen.  

Kriszta: Ezt a cégek hogy kezelik? Tesznek ilyenkor kivételt?

Kata: Volt olyan cég, aki elsőre engedte, hogy a jelöltek kibújjanak a videóinterjú alól. Aztán rájöttek, hogy azok a jelöltek, akik felvették magukat, egyszerűen komolyabbak voltak. Akik kibúvókat kerestek, nem tettek jó benyomást, és végül olyat vettek fel, aki igent mondott a videóinterjúra.

Rajta látszott, hogy motivált, beletette magát, és hajlandó volt belemenni egy új helyzetbe. Ugyanez a cég a következő felvételnél már nem adta meg a jelölteknek a kibúvó lehetőségét. És érdekes módon a lemorzsolódás is sokkal kisebb lett.

Bár Magyarországon erősen munkaerőhiány van, a cégek a motivált embereket keresik, őket akarják felvenni.  És abba a 10 vagy 20 százalékba, aki lemorzsolódik, a legtöbbször azok a pályázók vannak, akik nem motiváltak. Akik nem fognak plusz energiákat beletenni abba, hogy behívják őket személyes interjúra.    

Akkor most végleg elembertelenedik a HR?

Kriszta: A HR szoftverek szerepe egyre nagyobb, és ez magával hozhatja az elszemélytelenedést is. Neked erről mi a véleményed? Már látom magam előtt a szalagcímeket, hogy “A HR már az interjúra sem hajlandó elmenni.”

Kata: Igen, meg is jelent rólunk egyszer egy cikk, hasonló címmel, de maga a sztori azért már nem erről szólt.

Én továbbra is azt mondom, hogy az aszinkron videóinterjú egy előszűrési metódus. És ha egy cég pluszt is beletesz, akkor annyira nem lesz személytelen. Bár a HR-es nem ül ott, azért lehet éreztetni, hogy ez egy jó cég, hogy van lelke, és egy kérdés feltételekor el lehet mondani, hogy mi az ami a cégben egy álláskeresőnek vonzó lehet. Hamarosan fel lehet tölteni a rendszerbe céges bemutatkozó videót is, vagy bármit amivel megszólítja a HR-es a jelölteket.

De őszintén szólva, egy CV sem igazán személyes. Vagy mondok egy másik példát: a személyiségteszt. Az is mennyire személytelen, miközben brutálisan személyes.

Vajon a HR-esek mennyire tudnak jól szűrni automatizált videóinterjú segítségével?

Hogyan készülhetsz fel ha automatizált videóinterjúd lesz?

Kriszta: Mit javasolsz, hogyan készüljenek fel az álláskeresők az aszinkron videóinterjúra?

Kata: A blogunkon van erre pár tipp, azt érdemes elolvasni. Az első és legfontosabb, hogy senki ne az utolsó percben készüljön fel. Gondolja végig, hogy miket kérdezhetnek tőle. Egy személyes interjúra is fel kell készülni, erre is.

A hölgyek sminkeljenek előtte, és mindenki nézze meg, hogy tetszik-e magának a videóképernyőn. Mert sokszor nem tetszik, amit visszalátunk magunkról.

Aztán találjuk meg, hogy hogyan lesz komfortosabb, ahhoz képest, hogy ez egy nem komfortos helyzet. Volt, aki odaültettet szó szerint valakit a kamera mögé, mert neki az segített. Volt aki csak odaképzelt valakit. Valaki azt mesélte, hogy megtalálta a cég HR-eséről a képet, kivágta és odaragasztotta a monitorjára. Találd meg, hogy mivel könnyítheted meg a helyzetedet!

Végül: Gyakoroljunk! A honlapunkon erre van lehetőség, tét nélkül bárki kipróbálhatja a rendszert.  

Neked mi a véleményed?

Te mennyire tartanád nehéznek, ha egy videóinterjún kellene szerepelned?

 

80 Shares
  • Szia Kriszta!
    Én már részt vettem egy ilyen interjún, és a kezdeti technikai nehézségek legyőzése (nem szoktam Skypolni, kamerát is kölcsön kértem) nem volt rossz élmény. Kicsit fura volt, hogy a kérdésekre időkorlát volt, de ez is kezelhető volt. Előtte volt lehetőség próbafelvételt készíteni, és részletes magyarázat is volt hozzá, hogy mit, hogyan kell csinálni.
    Ami még jelentkezőként más, mint egy “normál” interjún, hogy sokkal nehezebb mellébeszélni, terelni a beszélgetést, mivel adott a kérdés, válaszolni kell.

  • >