probafeladat kockazatokkal

Próbafeladat álláskeresés közben – hogyan védekezhetsz az átverés ellen?

26 Shares

Ha állást keresel, akkor könnyen belefuthatsz a „próbafeladat” nevű jelenségbe. Mit jelent ez pontosan, és milyen lehetőségeid vannak, hogy pályázóként ne érezd magad totálisan átvágva?

Az utóbbi időkben több felháborodott levelet is kaptam álláskeresőktől az ügyben, hogy milyen kritikán aluli módszereket alkalmaznak a felvételi eljárásaikban bizonyos cégek.

Az egyik ilyen téma a próbafeladat volt. Ezzel kapcsolatban pedig az, hogy hogyan védheted meg magad a kihasználással, az esetleges ingyen munkával szemben.

Ebben a cikkben ezért most ezt a témát járom körbe. És azon túl, hogy elmondom, miként érdemes hozzáállni egy próbamunkához, azt is elárulom, hogyan fordíthatsz még egy sikertelen próbafeladatot is az előnyödre.

Mi az a próbafeladat?

Először is tisztázzuk, hogy mi az a próbafeladat, és miért ragaszkodnak hozzá bizonyos cégek, amikor munkatársat keresnek.

A próbafeladat egy összetett szakmai feladat, ami nagyon hasonló a kiválasztott munkatárs leendő feladataihoz. A legtöbbször egy prezentáció vagy terv elkészítéséről van szó, de ez mindig a munkakör függvénye, hogy pontosan mit is kérnek.

A próbafeladat időigénye általában pár óra, ritkább esetben akár több nap is lehet. A feladat „házi feladat” jellegű, tehát nem a cégnél, hanem otthon kell elkészíteni.

A próbafeladat a kiválasztási folyamat több pontján is előkerülhet. Gyakran megelőzi a személyes találkozót, tehát még az interjúk előtt adják. Ahogy az is előfordulhat, hogy csak a legvégén, mondjuk a 3 legesélyesebb jelölt kap próbafeladatot.

Miért használják a cégek?

A próbafeladatok célja az, hogy a pályázók szakmai felkészültségét teszteljék. Tehát azért vetik be, hogy biztosan el tudják dönteni, valaki képes-e a munkaköri feladatokat ellátni. Megvan-e hozzá a kellő tudása, felkészültsége, egyszóval szakmailag alkalmas-e.

Ez persze a jobbik eset, sokan számolnak be tisztességtelen, rossz gyakorlatokról is. Vagyis amikor egy cég azért kér be ilyen feladatot, mert spórolni akar. Ötleteket akar gyűjteni egy új projekthez, termékbevezetéshez, kampányhoz stb., és nem akar ezért egy tanácsadó cégnek fizetni. Ez utóbbi nyilván nem egy korrekt hozzáállás, ezért is fontos, hogy legyen egy jó stratégiád, amit próbafeladat esetén követhetsz. 

De mielőtt rátérek a megoldási lehetőségekre, azt még gyorsan megemlítem, hogy vannak olyan munkakörök, amelyek az átlagnál jobban „vonzzák” a próbafeladatokat. Ilyenek a kreatív szakmák, ahol a munkáltatók az átlagnál is jobban félnek, hogy nem a megfelelő embert veszik fel. Mert ezen a területen különösen sok a szubjektív elem, az elvégzett munka értékét ahány ember, annyiféleképpen értékelheti.

Például ha valahová grafikust keresnek, akkor esélyes, hogy próbafeladatot kérnek tőle. Készítsen egy logó tervet, vagy készítse el a cég új termékének csomagolástervét. A webdesignert weboldal tervezésére kérhetik fel, a marketingest pedig arra, hogy állítsa össze a cég jövő évi marketing tervét. Írjon Facebook posztokat, esetleg egy új termék bevezető kampányát írja meg közösségi médiára optimalizálva.

Mi a baj a próbafeladattal?

Ezekkel a feladatokkal első ránézésre nincs semmi baj. Érdekesnek, izgalmasnak tűnnek, néhány dolog mégis csak félrecsúszhat, és bosszantó lehet álláskeresés közben.

Az egyik probléma, hogy úgymond „látatlanban” kell egy csomó időt és energiát beletenned a megoldásba.

probafeladat

Ahogy írtam, sokszor az előtt adják a próbafeladatot, hogy behívnának személyes találkozóra. Tehát azt kérik, hogy órákat, esetleg napokat szánj az ő feladatukra, mielőtt bármilyen komolyabb részletet megtudnál a cégről, a feladatról, a fizetésről, a leendő munkatársaidról, bármi más számodra fontosról.

De mi van, ha lelkesen és lelkiismeretesen beleteszed a megkövetelt időt, és késő este, munka után, akár hétvégén is dolgozol rajta, végül mégis csak mást választanak?

Frusztráló, de benne van a pakliban.

És ami még ennél is rosszabb, ha arra sem hajlandóak, hogy valami értelmes visszajelzést adjanak. Beadod a munkát, de nem árulják el, hogy mi volt vele a baj.

Végül pedig, az sincs kizárva, hogy a fentiek nem csupán egyszer, hanem akár többször is megtörténnek. Mert ha állást keresel, akkor nem csak egy helyre jelentkezel. Így simán megtörténhet, főleg, ha kreatív szakmában dolgozol, hogy halmozódnak a próbafeladataid, és a velük kapcsolatos csalódások is.

De akkor hogyan érdemes hozzáállni? Utasítsd vissza mindegyiket, mondván, hogy úgysem éri meg?!

Határozd meg az idő-befektetési plafonodat

Kezdem a rossz hírrel. Ez pedig az, hogy nincs rá garancia, hogy egy próbafeladat leadása után téged választanak.

Az időveszteség kockázata bele van kódolva a helyzetbe, ugyanúgy, ahogy a személyes interjúknál. Ott is hiába mész el, hiába készülsz fel, attól még simán dönthetnek más mellett. A próbamunka és az állásinterjú ilyen szempontból tehát hasonlóak. Mindkettő időigényes, de egyiknél sincs garancia a sikerre.

A jó hír viszont az, hogy az időddel és az energiáiddal kizárólag te gazdálkodsz. A te döntésed (és persze kockázatod is), hogy mire mennyi időt szánsz az életedből. Mi az, ami még belefér, és mi az, amire már azt mondod, hogy köszönöm, de nem vállalom.

Itt két megközelítés is lehetséges, mindkettő egyaránt hatékony lehet.

Az egyik megközelítés, hogy előre meghatározol egy idő-befektetési plafont.

Vagyis azt mondod, hogy minden egyes próbamunkára egy előre meghatározott időmennyiséget vagy hajlandó rászánni. Mondjuk legyen ez az idő maximum nettó 4 óra, és eldöntöd magadban, hogy ha egy feladat ennél több időt igényel, akkor nem foglalkozol vele.

Gondolkodás nélkül, azonnal passzolod.

Egyszerűen azért, mert nincs rá időd, nem fér bele az életedbe és kész. Ha ilyennel keresnek meg, inkább vársz egy következő lehetőségre, ahol nincs teszt, vagy olyat adnak, ami belefér az idődbe.

probafeladat idobefektetes

Ha van egy ilyen szabályod, akkor sokkal könnyebb lesz nem-et mondani a hosszabb felkérésekre, de persze ha beleszeretsz egy állásba, akkor mindig tehetsz kivételt.

Tehát mondhatod azt, hogy hüvelykujj szabályként létezik ugyan egy idő-befektetési plafonod, de ha szembejön az álomállás, egyszerűen hajlandó vagy többet is beletenni.

Dönthetsz az álláslehetőség alapján is

A másik megközelítés, amikor nem egy általános időkeretet határozol meg, hanem minden alkalommal, amikor próbafeladatot kapsz, egyedileg mérlegelsz.

Mennyire érdekel a cég? Milyen fontos, hogy továbbjuss a kiválasztási folyamatban? Mennyire akarod, hogy ezúttal tényleg téged válasszanak?

Ez a módszer több energiát igényel a részedről, hiszen mindig végig kell gondolnod az előnyöket és hátrányokat. De rugalmasan alakíthatod a hozzáállásodat, miközben ugyanúgy, tudatosan képviseled az érdekeidet.

Ha ezt a módszert választod, akkor fontos, hogy a lehető legapróbb részletekig tájékozódj. Mielőtt igent mondasz a feladatra, nézd meg a céget az interneten, csekkolj róluk minden elérhető információt. Akár fel is hívhatod őket, hogy elmondják, mik a próbafeladat utáni lépések. Tudj meg mindent, hogy megalapozottan dönthess.

Ha a próbafeladatot az első személyes találkozó előtt dobják be, próbálkozhatsz azzal, hogy átkéred a feladatot az interjú utánra. Kicsi az esélye, hogy igen-t mondanak, de egy udvarias kérdést azért megér.

Amikor egészen biztos, hogy nem-et kell mondanod

És mi van akkor, ha már eleged van az egészből? Mi van akkor, ha már több próbamunkát is csináltál, és úgy érzed, hogy egy következőnek már a gondolatától is kiráz a hideg?

Ebben az esetben tarts szünetet, függeszd fel egy időre az álláskeresést. Ne hosszú időre, csak épp annyira, hogy megállj egy kicsit, és rendezd a soraidat.

Kalibráld újra a céljaidat, és nézd meg, hogy az álláskeresési stratégiád és módszereid rendben vannak-e. Jól szűröd meg az eléd kerülő lehetőségeket? Olyan állásokra jelentkezel, amik tényleg tetszenek, és esélyed is van arra, hogy felvegyenek? És persze a legfontosabb, hogy ugye nem csak álláshírdetésekre jelentkezel?

Ha mindez megvan, szállj be újra a ringbe, és újult lendülettel folytasd a keresést.

Mit tehetsz, hogy a próbamunkát ne használják fel?

Van még egy eset, amikor a legjobb megoldás, ha nem-et mondasz a próbamunkára. Amikor a megoldás túl sok időt emésztene fel, és erős a gyanúd, hogy a cég csak ingyenmunkát akar.

Ez az az eset, amikor a tudtod nélkül, utólag felhasználják a gondolataidat, a beadott produktumot, tervet, prezentációt.

Ilyenkor az egyik lehetőség, hogy jogi útra tereled az ügyet, és jogi garanciát kérsz arra, hogy amit küldtél, nem használják fel.

Megmondom őszintén, én nem vagyok jogász, és nem tudom, hogy pontosan milyen jogi hivatkozásokat lehet az ilyen gyanús esetekben tenni. (Ha ez érdekel, keress fel egy erre szakosodott szakembert.)

Azt viszont tudom, hogy nekem egyetlen ilyen helyzet sem érné meg, hogy jogi útra tereljem. Egyszerűen túl sok macerának érzem.

Viszont azt is tudom, hogy én sem csinálnék úgy nagy lélegzetű próbamunkát, hogy azt utána a tudtom és engedélyem nélkül felhasználják.

probafeladat mikor mondj nem-et

A javaslatom ezért az, hogy ha komoly próbamunkát kérnek tőled, ami tényleg nagy utánajárást, idő- és energia befektetést igényel, akkor kérj egy írásos megerősítést arról, hogy később nem fogják felhasználni.

Ezt a kérést te is megfogalmazhatod, nem kell hozzá ügyvédet fogadni. Csak udvariasan kérdezz rá, akár telefonban is, hogy mi lesz a beadott munka sorsa, illetve tudnának-e küldeni egy nyilatkozatot emailben, hogy üzleti célokra nem használják fel amit küldesz.

Ez nem egy jogilag szofisztikált szöveg, de a reakciójukból tudni fogod a szándékaikat. A tisztességes cégek meg fognak nyugtatni, akinek meg hátsó szándéka van, az úgyis sunnyogni fog. Nem küld választ, vagy maszatol. És akkor egyből tudni fogod, hogy mit válaszolj.

Szerintem ez a cikk is tetszeni fog:
Állást keresel? Ezt a lelki csapdát kerüld el!

Hogyan húzz hasznot a próbafeladatból?

A kockázatok után most nézzük meg, hogy milyen hasznot jelenthet számodra egy próbamunka? Persze azon túl, hogy ha jól csinálod, és minden más is klappol, akkor belépőt jelenthet az új állásodhoz.

Egyrészt, és ezt sokan elfelejtik, fejlesztheted vele a képességeidet. Tudom, amikor állásra jelentkezel, nem ez a célod. De ahogy minden szakmai feladatból, egy próbamunkából is sokat lehet tanulni, és ezt érdemes észben tartani. Én például imádok prezentációkat gyártani, és bármi is legyen a téma, mindig azt érzem, hogy megérte a befektetett munka.

A másik, hogy a próbamunkákat szuperül felhasználhatod a szakmai márkád építésére is. Itt most nem arra gondolok, hogy egy próbafeladatra úgy reagálj, hogy megírod, mennyi pénzért csinálod meg. Ezt is megteheted, a válasz úgyis az lesz, hogy felejtsd el őket (már ha egyáltalán válaszolnak).

Amit viszont igenis megtehetsz, hogy az elkészült és igényes próbamunkáidat beteszed a portfóliódba vagy szakmai blogodba. Ha grafikus vagy, vagy webdesigner, akkor biztosan van egy weboldalad, portfólió oldalad, ahol a munkáidat gyűjtöd össze, hogy mások is megnézhessék.

Probafeladat allaskereses portfolio

A próbamunkádat tedd be ide, mert ezzel is színesítheted a rólad kialakult képet. Ezt akkor is megteheted, ha a cég nem ítélte jónak, viszont te igen. Ez ügyben csakis a te megítélésed számít.

Ha valamilyen tanulmányt vagy prezentációt készítettél, akkor is rengeteg lehetőség áll előtted. Közzéteheted a szakmai blogodon, esettanulmányként publikálhatod a LinkedInen, feltöltheted a Slideshare-re, vagy bármilyen más szakmai felületre, ahol mások is hozzáférhetnek.

A lényeg, hogy a munkád nem vész el, sőt saját karriered építésére használod fel.

Ha aktívan keresel állást, és próbafeladatot küldenek, gondold végig a fentieket. Ne engedd, hogy kihasználjanak, de azt is fogadd el, hogy bizonyos állások elnyeréséhez próbafeladatot kérnek. És ha az a munka tényleg neked való, küzdj érte. És ne hagyd, hogy valaki más kapja meg, csakis azért, mert kitartóbb, mint te.

Jó döntéseket, és sok sikert!

26 Shares
>